Oldalak

2008. november 20., csütörtök

Melletted



Hajnalodik...
A Nap lustán kel fel.
Párás ködös a lég, mégis oly azép a reggel,
Hisz mellettem fekszel.


Nézlek, ahogy csendesen alszol.
Arcodon nyugalom és béke honol.
Szívem felismerés járja át:
Én örökké ezt akarom!
Így ébredni,
veled,
melletted!


Bőröd melege megérint,
újjaim végigfutnak testeden...
Rám nézel...
s megfogod kezem.
Ajkunk összeér...izzó vágy önt el,
lelkem tüze lelkednek gyorsan felel...


Reggel van...
Kint megfagyott a táj.
A hidegben mindenki nagykabátban jár.
Itt bent mégis nyár van,
tomboló forró nyár...

Nincsenek megjegyzések: