2020. április 27., hétfő

Éhség




Milyen mostoha a világ!
Éj után nappalt ád!
Nappalt, mely elszakít tőled,
s éhezni kényszerülök belőled.

Hát míg velem vagy,
az éhség alább hagy,
s ha nem lennél velem, éhen halnék,
mert Te vagy nekem a táplálék..

 
dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)

Éji pillanat

Éjfél van, csend honol a városon, a redőny-szemek mögött szunnyad a nép valahol messze már a hajnal oson de én nem alszok, ébren tart...

  • A szerelem
    Ha este úgy fekszel le, hogy egyedül ér vágyad ha reggel úgy ébredsz, hogy hideg az ágyad ha álmod nyugtalan, mert nem tudod mi van...
  • Gondolj rám
    Gondolj rám este, mikor a Hold sápadt teste virít fent az égen, s a csillagtenger oly lágyan, oly szépen betakar selymével... téged ott, eng...
  • Szeretnék, Szeretném...
    Szeretnék este a parton, egy rozoga festetlen padon, a naplementét nézni veled, s fázósan dideregve fogni kezed. Szeretnék öledbe ülve, kar...