2010. január 25., hétfő

Tél



Téli reggel


A derengő fényben köd fedi a tájat,

s a porcukros fák alatt téged várlak

Majd megfagyok, süvít a szél,

De míg felém tartasz, enyhül a tél


Téli délután


Egy fáradt napsugár kél útjára

Ablakunk jégvirágját beragyogja

Kéz a kézben ülünk, nézzük egymást

Jó így veled, nem is várok mást


Téli este


Ropog a tűz, forró tea illatoz,

S míg kint hull a hó, odavonsz magadhoz

Jég uralja a várost, ma van a leghidegebb

De míg átölelsz, szívem nem fagy meg!


Nincsenek megjegyzések:

Éji pillanat

Éjfél van, csend honol a városon, a redőny-szemek mögött szunnyad a nép valahol messze már a hajnal oson de én nem alszok, ébren tart...