2008. december 7., vasárnap

Szomjazom



Szomjazom...
S éjjelente nem alszom.
Rád gondolok, karodra,
ahogy átölelsz álmodba'


Érzem, minden gondolatod,
ahogy mellém bújva vágyad kigombolod...
Ízlelgetsz, mint édes mézet,
cseppenként nyelvedre ejtesz.
Felébredek,
rád tekintek,
szemedben tűz lobog,
melytől én is meggyúlok...
Olvadok...
A nyakadba karolok.
S lassan föléd kerekedve,
csókolva izzón átölelve, ringok veled...
...testünk megremeg...
Hangod sikolyomba vegyül...
..s a vágy lassan elül...


Szomjazom...
S éjjelente rád vágyom.
Rólad, veled álmodok,
ahogy átölel két karod.

Nincsenek megjegyzések:

Éji pillanat

Éjfél van, csend honol a városon, a redőny-szemek mögött szunnyad a nép valahol messze már a hajnal oson de én nem alszok, ébren tart...