2009. január 29., csütörtök

Velem vagy




Este mikor lefekszek,
szorosan átölellek.
Mert reggel velem ébredsz,
Hisz benned vagyok, engem féltesz.

Ha messze is vagy tőlem,
ha csak ritkán hallasz felőlem, tudom, gondolsz rám...
S szerelmünk így él igazán.

Mindig velem vagy...
a szélben,
a vízben,
egy kósza érintésben.
Egyetlen percre se távolodsz el tőlem...

Reggel mikor felkelek,
melletted ébredek.
Mert álmomban is velem voltál,
becézgettél,
átkaroltál.

Nincsenek megjegyzések:

Éji pillanat

Éjfél van, csend honol a városon, a redőny-szemek mögött szunnyad a nép valahol messze már a hajnal oson de én nem alszok, ébren tart...