2009. március 11., szerda

Mikor fáj...





Mikor fáj az az emlék, melyben átölelsz,
mikor fáj az a szó, mit ki sem mondva hozzám súgsz,
mikor elég csak lenni, hogy fájjon a lét,
mikor elég rád gondolnom,
tudom mekkora a tét...


Mikor fáj felkelni reggel, mert nem vagy velem,
mikor fáj lefeküdni este, mert nem érint kezem,
mikor az élet szívverés nélkül dobbani kényszerül,
mikor hirtelen megfeszül valami itt,
legbelül...


Nincsenek megjegyzések:

Éji pillanat

Éjfél van, csend honol a városon, a redőny-szemek mögött szunnyad a nép valahol messze már a hajnal oson de én nem alszok, ébren tart...